Tankó Andrea

Tankó Andrea vagyok, szociális munkás, végzős irodalomterapeuta. Jelenleg Budapesten élek, szociális munkásként és tanodapedagógusként dolgozom egy vidéki tanodában. Szeretek szeretni és közel lenni azokkal, akik nagyon fontosak. 

Novellákat, irodalom- és filmkritikákat írok és publikálok javarészt erdélyi lapokban. 2024-ben jelent meg első novelláskötetem, A ránc gyermekei. Szintén 2024-ben Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjas voltam. Alkotói kíváncsiságom összefonódik szociális munkás szakmai érdeklődésemmel is, így prózában és terepen is hasonló értékek mozgatnak - a láthatatlanság, hangtalanság, elnyomás elleni fellépés. Fontos számomra a hátrányosan megkülönböztetett és/vagy roma gyerekek és nők életében való részvétel, a hátránykompenzálás. 

Aktuális alkotói prózatervem több generáció nőági történeteire épül, melyeket összeköt és átsző a testkép és testérzékelés, pszichoszomatikus betegségek, ősi tudások. A csend és a hangtalanság, a nőként létezés lehetőségei.